A szorgalmi időszak utolsó szemináriumán a tanárnőnk feltette a kérdést, hogy szerintünk mi lehet az oka annak,hogy kb. 70%-kal kevesebb hallgatónak van megajánlott jegye, mint a tavalyi évben. Úgy fél perces csend után megérdeklődte, hogy ennyi a véleményünk? Ekkor mondtam, hogy szerintem azért, mert a legtöbb diákot abszolút nem érdekli a szak ahova jár, szorgalmi időszakban nem is foglalkoznak semmivel, megy a bulizás, aztán annyi. Egyik csoporttársam itt megjegyezte, hogy szerinte a diákok nem tudnak mit kezdeni a hirtelen a nyakukba szakadt nagy szabadsággal (ti. nem kötelező bejárni előadásra, meg nálunk egyes szemináriumokra sem). Ezután még kifejtettem, hogy valószínűleg a legtöbb hallgatónak fogalma sincs, hogy mit kezd majd az itt megszerzett diplomával, sőt szerintem még azzal sincs tisztában, hogy mire jó az, amit jelenleg tanul.

Érdekes, sőt furcsa divattá vált manapság főiskolára, egyetemre járni. Úgy vannak vele az emberek, hogy ha a Szabóék csemetéje jár, akkor a miénk is járni fog! Az nem gond, hogy ugyan a négy alapműveletet nem tudja rendesen használni, és szövegértelmezési problémái is bőven vannak, manapság már bárkit felvesznek minimális érettségin való teljesítménnyel, persze ha fizet. Jó példák erre a nem állami tulajdonban lévő, hanem profitorientált felsőoktatási intézmények, mint amilyen az enyém is. Persze ezekre is be lehet kerülni államilag finanszírozott képzésre, ha megvan a megfelelő pontszáma az embernek (megjegyzem egyetlen nyelvvizsgával a legtöbb szakra be lehet jutni az ilyen intézményekben, 1-2 kivételtől eltekintve), viszont ekkor szembesül pár hátránnyal. Például az intra (hallgatói-oktatói anyagok találhatóak rajta, oktatási segédlet, stb) használata számunkra nem ingyenes. Az egy más dolog, hogy csoporttárs letölti, és elküldi, de mi itt már másodrangúak vagyunk, mert mi közvetlenül nem fizetünk. Ezt a békát azonban le lehet nyelni.
Ahova ki akartam lyukadni az az, hogy temérdek diplomás kerül így az utcára, akinek igazából nem is lenne rá szüksége, csak valahogy átrugdalták a vizsgákon, mivel fizető "vendég". Hogy miért nincs rá szüksége? Mert amint bekerül valahová, ahová a diplomájával felvették, egyből kiderül, hogy amögött semennyi tudás sincsen. Az ilyen munkavállalóknak bőven elég lenne egy érettségi is, és ha még egy szakmát is szereznének mellé, még akár jobban fizető, nekik inkább megfelelő állást is találhatnának. Csak hát, ugye az nem menő manapság, ha valaki szakmunkás, mindenképpen diplomás "értelmiséginek" kell lenni.
Én pl. tisztában vagyok azzal, hogy ahol jelenleg vagyok, ott nem fogok a munkaerőpiacon értékes diplomát szerezni, viszont ugródeszkának egy mesterképzésre, esetleg felsőfokú szakképzésre tökéletesen megfelel.Az ország meg közben lassan eljut odáig, hogy minden ember valami irodában dolgozik, viszont nem lesznek munkások, akinek az ügyeit el lehetne intézni. Mikor böngészem az álláshirdetéseket, egyre több szakmunkást keresővel találkozom, s ahol fizetés is meg van jelölve, hát az átlag irodai-diplomást simán odaveri. Ezt kéne tudatosítani a fejekben, hogy nem szégyen, ha valaki asztalos, vagy burkoló. Én pl. tisztelettel nézek az ilyen emberekre (már persze, ha emberként viselkedik, de ez nem végzettség függő), mivel én annyira béna vagyok a kétkezi dolgokhoz, hogy arról inkább nem is írok. Számítógépen kívül mást, még nem igen szereltem (szét) :)
Levonva a konklúziót, szükségesnek tartanám az állam beleszólását a felsőoktatásba, az eddigieknél sokkal radikálisabb módon. Most magam ellen is beszélek, mert én is fogom fizetni pl. a tandíjat, de ha makroszinten nézem, akkor helyes volt a bevezetése. A keretszámokat sokkal jobban kéne csökkenteni, néhol akár 50% feletti mértékben is, és propagálnám a szakképesítéseket, valamint támogatnám az ilyen képzéseket nyújtó intézményeket. Persze a követelményeket itt is komolyan kell venni, hogy valóban jólképzett szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra, ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint a felsőoktatásban, hogy romlik a minőség, a mennyiség növekedésével.