Ezzel a címmel jelent meg az indexen egy riport, ami röviden arról szól, hogy Váralján az emberek nem akarják, hogy az állam pénzén épített házakba költözzenek a cigányok a putritelepről, mert az rontaná a faluképet. Nem fogok azzal foglalkozni, hogy ez jogos avagy sem, inkább azzal, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy legyen értelme a beköltöztetésnek. Azt a cikk szerzője is írja, hogy a helyi önkormányzat tanfolyamokra járatná a beköltöztetetteket, hogy azok aztán saját maguk tudják karbantartani a házukat, hogy az ne amortizálódjon teljesen le, beteljesítve a falusiak félelmeit. Ami szerintem fontos lenne, hogy ezt szerződésben rögzítsék. Ha már ingyen kapnak házat, s ezzel lehetőséget egy új, normális életre, ami főleg a gyerekeik miatt fontos, akkor fizessék ezt azzal vissza, hogy emberi körülmények között folytatják életüket, tisztán tartják a házat, munkát is keresnek (ebben az önkormányzat is segíthet, vagy a helyi munkaügyi központ), egyszóval próbálnak ténylegesen beilleszkedni a társadalomba. Amennyiben ez megvalósul ők is csak jobban járnak, mivel tisztességes emberi életet folytathatnak, a falu is jobban jár, hiszen így idővel megszűnne a putritelep (amiből több száz van az országban).
Azt is szükségesnek tartanám, hogy pl. a szociális minisztériumtól valaki évente ellenőrizze az ajándék házzal rendelkezőket, hogy milyen körülmények között élnek. Aki pl. itt is putrit csinál maga körül, és fél év alatt lelakja a házát, attól vegyék el, és adják oda a telep egy másik családjának, hátha ők jobban megbecsülik. Ezt addig lehetne folytatni, amíg valóban azok kapnák a házakat, akik meg is érdemlik. Akik pedig nem éltek (sőt, visszaéltek) a lehetőséggel, azokról nyugodtan lemondhat a társadalom, hiszen látni lehet, hogy nincs is szándékukban normális életet folytatni.